erdosipetermate.hu

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Friss hírek

Startol a Kormányzati Hitelesítés-szolgáltató

Elindul a Kormányzati Hitelesítés-szolgáltató

Majdnem másfél évtizeddel az első ilyen irányú kormányzati előterjesztés után végre elindul Magyarországon is a Kormányzati Hitelesítés-szolgáltató. Nagyon fontos feladata lesz, hiszen a szolgáltató állam elektronikus közigazgatása ma már nem képzelhető el digitális aláírás, korrekt titkosítás és tanúsítvány-alapú hitelesítés nélkül, akár a front-office, akár a back-office tevékenységekre gondolunk.

Sok helyen látszik a decentralizációt törvényszerűen követő centralizáció mellékterméke: az időközben megnövekedett papír alapú adminisztrációt épeszű hivatalnok nem akarja centralizálni - láttuk a kölni levéltár példáján, hogy mihez vezethet ez súlyosabb esetekben. Lényeges következménynek tartom, hogy ha megvalósult az elektronikus adminisztráció, azt már szabadon lehet decentralizálni, újra centralizálni, hiszen a mai információtechnológiának teljesen mindegy, hogy az adatokat fizikailag hol tárolják, a most kiépített/kiépítés alatt álló infrastruktúra hatékonyan és eredményesen képes kiszolgálni akár egy centralizált, akár egy decentralizált, vagy éppen egy vegyes berendezkedésű adminisztrációt is. Mindez a papírról távolról sem mondható el - a logisztikát a változások után húzni sok-sok problémát vet fel, az érkeztetéstől az expediáláson keresztül az irattározásig és az archiválással bezárólag. A selejtezés megoldott.

A digitális archiválás szintén nem műszaki kérdés ma már, hiszen ez is megoldott, a legnagyobb hiány ma a jól képzett PKI szakemberekből van. Ma illuzórikusnak tűnik az az elképzelés, hogy minden hivatal megcsinálja a saját PKI rendszerét (hitelesítés-, időbélyeg- és archiválás-szolgáltatását), hiszen ennek üzemeltetésére ma még alig két-három generáció PKI mérnöke létezik. A rosszul üzemeltetett PKI-rendszerek pedig törvényszerűen incidenshez vezetnek, mert az internet nem alszik...

Szóval kritikus időszaknak tartom a mait PKI szempontból, ezért örömmel láttam a Kormányzati Hitelesítés-szolgáltatás elindulását. Nyugodt szívvel tudom javasolni az államigazgatásbeli és önkormányzati szereplőknek a GOV CA használatát, mert ezzel egyenértékű szolgáltatást a piacon csak és kizárólag a minősített hitelesítés-szolgáltatóktól kapnak, mástól nem. A digitális dokumentumkezelés pedig ma már nem lehetőség, hanem kényszer. Az e-közigazgatássalelérhető szolgáltató állam kényszere.

Módosítás dátuma: 2013. november 19. kedd, 08:04
 

Még mindig kevés az e-számla

Egy újabb felmérés jelent meg az e-számla elterjedtségéről a Világgazdaságban:

http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/vonakodo-vevok-nagy-koltsegek-lassan-terjed-az-e-szamlazas-402524

A cikk azt állítja, hogy akinek nincs sok kibocsátandó számlája, annak nem éri meg az e-számlázás. Gyakorlatilag ebben teljesen igazuk van, hiszen akinek kevés számlakibocsátása van, annak sok az ideje emellett, és el tud menni postára, ki tudja nyomtatni a számláit - vagy ettől is olcsóbb megoldás még mindig a számlatömb használata. Teljesen igaz.

Mikor érné meg nekik is az e-számla? 

Ha a kb. 6 Ft-os e-számla-kibocsátási költség VALÓBAN 6 Ft lenne, és nem kellene ennek sokezerszeresét regisztrációs díjként kifizetni, és - elektronikus aláírás szakértőként mindig a TELJES életciklusra vetített költségek szoktuk javasolni megnézni - ha a teljes ciklusra tudnánk számolni költséget ÉS munkaerődíjat. Hiszen a számlák kibocsátása csak egyetlen eleme a teljes költségnek, ha hozzáveszem a kiállításhoz szükséges egyéb erőforrásokat (persze csak és kizárólag olyanokat, amelyek még NINCSENEK meg), és a mozgatás valamint a tárolás költségeit is - esetleg az elvesztésből adódó bírságolási kockázatok várható költségeit is - ekkor lenne teljesebb a kép. De idáig korunk mikro- és kisvállalkozója még nem jut el, hiszen kisebb gondja is nagyobb annál, hogy 6 Ft-ért állíttat-e ki e-számlát, vagy 25 Ft-ért nyomtat-e ki papírszámlát (esetleg 10 Ft-ért tölti-e ki a számlatömbjét).

De azért nagyon  remélem, hogy pár év múlva ez lesz a legnagyobb gondjuk, hiszen ha a "sok kicsi sokra megy" elvet figyelembe veszem, akkor ugyan egy mikrovállalkozó évi 10-20 számlája nem tétel, de 100.000 mikrovállalkozó 1-2 millió számlája már lehet az.

Nem véletlen, hogy a Díjnet.hu és a Távszámla.hu is segít a közüzemi számláinkat elektronikus formában realizálni. Ha kiszámoljuk, hogy az összes háztartás esetében az összes közüzemi számla mit jelent, akkor a következőre juthatunk:

Milyen számlák jöhetnek egy-egy háztartásba? Tegyünk egy gondolatkísérletet.

 

  •  villanyszámla
  • telefonszámla
  • mobilszámla
  • vízszámla
  • csatornaszámla
  • gázszámla
  • ingatlanbiztosítás
  • folyószámlakivonat
  • hitelszámlakivonat
Autósoknál hozzjöhet ehhez még:
  • kötelező biztosítás
  • CASCO 
Ha feltételezzük, hogy 3.000.000 (3 millió) háztartás van, és a fenti számlák közül havonta 8,5-öt kapnak - vagyis évente 102(!)-t, akkor éves lakossági szinten csupán 306 millió számlabizonylatról beszélhetünk MINDEN ÉVBEN. 6 Ft-jával számolva ez 1,836 milliárd forint, 50 (átlag két lap) + 110 Ft (alap postaköltség) = 160 Ft-jával számolva 48,96 milliárd forint. Sajnos teljes lefedettséget nem biztos, hogy el lehet érni, de a 70%-os internetpenetrációs aránnyal számolva is 34,27 milliárd. Forintban. Csak a közüzemi számlák esetében. Elgondolkodtató, nem?
 

 

 

Olcsóbb a végrehajtás e-küldeményekkel

Az origo.hu jelentette meg ezt a hírt 2013. április 26-án: "Az e-kézbesítés ötször olcsóbb a tértivevényes levélnél"

 Akik ennek örülhetnek, azok egyrészről a végrehajtók, másrészről azok, akiknek bizonyíthatóan tartoznak. Miért? Mert szemben a korábbi gyakorlattal, egy-egy végrehajtási procedúra nem hónapok-félévek-évek alatt realizálható,  hanem egy-két hét alatt a végére lehet járni ezeknek az ügyeknek. Hogyan? Dióhéjban: A megalapozott fizetési igényre fizetési meghagyást lehet kérni, ami - ha a kötelezett a bíróságon nem mond ellent - behajtható követeléssé válik. A végrehajtó e-mailben keresi meg a számlavezető pénzintézeteket, az ügyvédeket és az adóst is - ha ehhez egyébként hozzájárul, vagy törvény erre kötelezi. 

Az e-mail nagyságrendekkel gyorsabb, mint a tértivevény, és ha hiteles is - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással esetleg minősített időbélyeggel is ellátva - akkor írásbelinek kell tekinteni. A válaszok is gyorsan meg szoktak érkezni, hiszen automatizált megoldásokról van itt már szó. A végrehajtó így tehát - amennyiben ugyanazt a költséget érvényesíti mint a hagyományos, személyes megkereséssel operáló behajtó-kollégája, a kedvezőbb költség-struktúra miatt nyereségesebben hajt be elektronikus módszerek alkalmazásával, mint papír alapon. Azt is lássuk be, hogy ha az adósoknál a lejárt fizetési igények gyorsabban jelentkeznek, kevesebb idejük marad az esetleges maradék-fizetőképességüket eltüntetni, ha pedig eleve így játsszák az üzleti játékot, az gyárilag szabálytalan és törvénytelen. Végső soron tehát az e-behajtás nagymértékben hozzájárulhat az adósok fizetési kedvének növeléséhez, és a nem-fizetőként induló vállalkozások kedvének erőteljes elvételéhez.

Persze "ahol nincs, ott ne keress", tartja a mondás, tehát a vagyontalan adósoknál az e-behajtás sem hoz vélhetően csodát, azonban fura módon rajtuk is segíthet, mert lerövidítheti azt az állapotukat, amikor bevételeik nincsenek, kiadásaik pedig vannak, így a kötelezettségeik növekednek, amivel mélyebben zúgnak bele egy adósság-spirálba.  

Összefoglalva tehát minden végrehajtó jót tenne magának, megbízójának, az adósnak és végső soron a társadalomnak, ha élne az e-végrehajtási módszerekkel a közeljövőben.

 

4000

A 4-4000-1000 projekt második része a "4000". Ez azt jelenti, hogy szándékomban áll az ország kb. 4000 iskolájának (könyvtárának) adományozni az elektronikus aláírásról szóló tankönyvet (jelen esetben ez az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus Aláírás Modultankönyvet jelenti, melynek 1/6-részben szerzője is vagyok - remélem ez nem lesz akadálya az elterjesztésének). Sajnos egyedül nem tudom ezt a feladatot véghezvinni, ezért támogatókat keresek ennek a célkitűzésnek a megvalósításához.

Az vezérel, hogy vajon mennyire ismert az, hogy

  • napjaink civilizált társadalmai informatikafüggők (és ebből adódóan energiafüggők), az informatika esetleges kiesése az 1900-as évek elejére veti őket vissza,

  • az informatikai eszközök energiafelhasználása 16%-a a világ összes energiafelhasználásának,

  • az elektronikus információ mennyisége kb. 30.000-szerese a papír alapú információnak,

  • az elmúlt 5 évben 1.000.000 négyzetkilométer erdő tűnt el a világból,

  • Európában a számlabizonylatok 97%-a papír alapú, és ez 400.000 tonna fa kivágásába kerül minden évben,
  • a termőfölddé tett erdőirtások pár év múlva kimerülnek és ez további irtásokat generál,
  • a világ összes papírtermelése és fogyasztása a XX. század végére a 30-szorosára emelkedett a század elejéhez képest és a papíripar növekedése folyamatosan meghaladta a globális gazdaság növekedési ütemét,

  • az Európai Unió több projektet indított az elektronikus közszolgáltatások, iratok és számlák elterjesztése érdekében (eEurope i2010, eInclusion, eHealth, eProcurement),

  • az EU-ban 1999 óta, itthon 2001 óta létezik az elektronikus aláírásnak törvényi szabályozása,

  • 2009 novemberében az ECDL Foundation (Írország) akkreditálta az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus Aláírás modult,

  • Magyarországon 2010-ben még mindig nem oktatják az elektronikus hitelesítési technikákat az iskolákban, pedig már létezik tanártovábbképzési programunk is rá,

  • ma Magyarországon évente a legtöbbet a kormányzat (100mrd Ft) és a szolgáltatások (90mrd Ft) miatt költenek nyomtatásra,

  • a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) 2002 óta munkálkodik az elektronikus aláírás és kapcsolódó technológiák elterjesztésén.

Meggyőződésem, hogy számos problémán lehetne segíteni és előbbre jutni, ha az aláírási technológia ismert lenne széles körben. Ezért munkálkodtunk sokan az elmúlt 10-15 évben, és számos eredményt sikerült felmutatnunk - több a referenciáim között is szerepel. De egy eredmény még mindig várat magára - sokmillióan ismerjék meg az elektronikus aláírás használatát, egyenszilárdságú módon, a világon mindenhol elfogadottan, elismerten. Ehhez kérek támogatást, segítséget. Az eredményhez szükséges, de nem elégséges, hogy a TUDÁS ott legyen minden iskolában, könyv formájában, megbecsülhetően és hozzáférhető formában. Ezt jelen pillanatban csak úgy tudom elképzelni, ha négyezer könyvet egy nyomdával elkészítünk és eljuttatunk minden iskolába (Pár év múlva már e-könyv formában is megvalósítható lenne, ha ez nem jelentené diákonként egy papíralapú másolat kinyomtatását. Emiatt hatékonyabb a könyv, mint az elektronikus példány - korunk társadalmának pillanatnyi fejlettségi állapotában).

A könyvek átadásáról digitális fényképet készítek, minden egyes alkalomról és közzéteszem - bizonyára hitelesebb lesz ez, mint egy olvashatatlanul aláírt papír...

Ebben a tevékenységben most Ön is részt vehet és támogathatja azt, a 11773425-81115576 (ELAL közleménnyel megjelölve) számlára történő tetszőleges (pl. 500 Ft, 1000 Ft, 2010 Ft vagy ettől eltérő) összeg átutalásával (IBAN számlaszám: HU30 1810 0002 0002 6767 1101 0010), vagy a kiadót is támogathatja ebben. Támogatásáról elektronikusan aláírt Támogatói Oklevelet készítek és eljuttatom Önhöz az átutalás közleményében megadott e-mail címre vagy letöltheti azt a honlapomról. Ettől nagyobb anyagi előnyre tőlem nem számíthat sajnos, ez nem az a projekt. De ha lát fantáziát abban, hogy többmillióan ismerjük az aláírási technológiákat és tonnaszámra tudjuk ezáltal csökkenteni a papírfelhasználást, közvetett módon nyilván előnyökre lehet ezáltal is szert tenni, de ez már nem az én feladatom lesz, hanem az Öné.

Hogy mekkora összegre van szükség ehhez a feladathoz? Listaáron 5.900*4.000 = 23.600.000 Ft (kb. 85.000 EUR vagy 105.000 USD aktuális árfolyamon) + szállítási költség (kb. 500.000 Ft.) Abban bízom, hogy a kiadótól sikerül jelentős engedményeket kapni a magas tervezett példányszám miatt, ami azt jelenti, hogy a szállítási költségre nem kell külön költeni és ugyanannyi pénzből több iskolába el tudom juttatni ezt az - információs társadalmi - alapművet. A felhasználásról és a számlakivonatokról természetesen nyilvános elszámolási jelentést készítek, hogy nyomon lehessen követni a támogatások pontos és valódi felhasználását.

A terveim szerint a honlapomon is nyomon követem 30 napos időközönként a projekt állását - ha lesz érdemi elmozdulás. Kíváncsian várom a civil erő megnyilvánulását, és mindenkinek előre is köszönöm a jövőbe és a környezet kímélésébe fektetett energiáit. Természetesen nem ez az egyetlen út ennek az ötletnek a megvalósításához, de az egyetlen civil út ebben a formában vezet hozzá. (Ha valaki tud ilyen pályázati lehetőségről, azonnal szóljon!)

 

Pályázat MELASZ Elnökségi Tag pozícióba

2008. júniusa óta töltöm be a MELASZ elnökségi tag, alelnök pozícióját, amelyben – tanár végzettségű emberként – az elektronikus aláírás technológiáinak oktatására helyeztem a tevékenységem fő hangsúlyát, a többi MELASZ tevékenység kisebb-nagyobb aktivitással való támogatásán túl. Ezúton is köszönöm a tagság és minden érintett partner eddigi támogatását ebbéli tevékenységeimben.

Az elmúlt két esztendőt nagyon kevésnek érzem ahhoz, hogy jelentős változásokról számolhassak be az oktatás terén, habár kétségkívül jelentős eredményeket sikerült elérni, ezért úgy döntöttem, hogy megpályázom az elnökségi tagi pozíciót a következő időszakra is. Elnöki pozíciót nem szeretnék vállalni, mert véleményem szerint az Elnök fő feladata a külső képviselet és az egyensúly fenntartása a szevezeten belül, és én éppen az egyensúlyt szeretném felborítani az oktatás javára – vagyis az elnöki pozíció jelen pillanatban távol áll elképzeléseimtől.

Elnökségi tagként a 2010-2012-es időszakban az alábbi fő tevékenységekre szeretnék fókuszálni, és egy pozitív spirált tervezek beindítani és támogatni:

  1. elektronikus aláírás oktatásának kiterjesztése a MELASZ támogatásával

    1. több iskolában legyen ilyen oktatás és több tanár számára legyen ismert ez a technológia

    2. több ECDL-vizsga legyen elektronikus aláírásból munkavállalók és közigazgatásban dolgozók számára

    3. a környezetvédelem és az elektronikus aláírás kapcsolatának megismertetése az informatika-függő világban

  2. együttműködés a MELASZ és más szervezetek között elektronikus aláírás oktatásának céljából

    1. ECDL Irodával a szakmai együttműködés továbbfolytatása, az ECDL elektronikus aláírási tudás megszerzésének további támogatása

    2. Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületével a szakmai együttműködés további működtetése

    3. munkaadók számára az elektronikus aláírás szükségességének felismertetése

    4. könyvelők számára az elektronikus aláírás nélkülözhetetlenségének felismertetése

    5. ISACA-val való együttműködés az elektronikus aláíráshoz köthető információk még szélesebb körű elterjesztésére

  3. Pályázatokon való részvétel

    1. a MELASZ, mint civil szervezet működésének támogatására

    2. a MELASZ civil kapcsolatainak erősítésére Magyarországon és Európában

A pozitív spirál ott érhető tetten, hogy ha támogatjuk – informatikafüggő világunkban – a számítógéphasználat magasabb szintű elterjedését, a hitelesség előbb-utóbb igényként felmerül a tapasztalatok szerint, és ekkor már felhasználói informatikai tudásra lehet építeni az elektronikus aláírás használatát, ami további lehetőségeket gerjeszt az informatikai, vállalati és társadalmi folyamatokban, amit ismételten meg kell tanulni – és így tovább.

Bízom abban, hogy elképzeléseim megvalósulhatnak a 2010-2012 időszakban, az elektronikus aláírás technológiáinak még szélesebb körben való megismerése pedig hozzájárul a hatékonyabb, hatásosabb és környezetbarátabb működéshez helyi, nemzeti és globális szinten egyaránt.

Ezt a bizodalmat alátámasztja a MELASZ közgyűlés szavazása, mely szerint a tagság - jelenlévő része - továbbra is bizalmat szavazott nekem az elnökségbe, amit ezúton is köszönök és igyekszem a belém vetett bizalmat szorgos munkával és eredményekkel megszolgálni.

Terveim között szerepel egy olyan bemutatkozó anyag összeállítása, melyben minden egyes MELASZ-tag fél vagy egy oldalban bemutathatja magát és összefoglalhatja elérhetőségeit, mintegy a külső szemlélők azon kérdésére válaszolva, hogy "kik is a MELASZ tagjai és mit lehet róluk tudni?"

Módosítás dátuma: 2010. június 03. csütörtök, 18:07
 

Digitális írástudás

Sokszor el sem gondolkodunk azon, hogy mit is jelent az élet minden területén az a - mára már egyre többször beismert - tény, hogy a világunk informatikafüggő. A fejlett társadalmak mindegyike függ az informatikai eszközöktől, hardvertől, szoftvertől és az azt működtető felhasználótól.

Felhasználók lehetnek otthon, munkahelyen és kormányzatban - egyik helyen sem mindegy az, hogy milyen tudással rendelkeznek. A tudás szintjeit az alábbiakban szokás meghatározni:

1. alapszint: "láttam már ilyet", elboldogul valahogyan, de a legtöbb feladatot csak hiányosan képes megoldani, problémamegoldó képessége alacsony

2. felhasználói szint: a feladatok legtöbbjét képes hiánytalanul megoldani, a problémák közül azokat képes megoldani, melyeket már ismeri és megvan az eszköze a megoldásához

3. professzionális szint: képes másokat megtanítani erre, a problémákat képes rövid határidővel megoldani

Ezért egyetlen felhasználó számára sem mindegy, hogy milyen informatikai írástudási szinttel rendelkezik, mert ez pénzben vagy időben - esetleg mindkettőben kifejezhető áldozatot, veszteséget jelenthet számára.

Jól foglalja ezt össze az alábbi idézet is (a teljes cikk itt olvasható):

"Magyarországon évente 348 milliárd forint lenne megtakarítható, ha a munkájukhoz számítógépet használók gyakorlott digitális írástudók lennének. Ha azonban a számítógépes munkahelyeken olyanok dolgoznak, akik "láttak már számítógépet", de készség szinten mégsem rendelkeznek kellő felhasználói ismeretekkel, országos szinten a veszteség meghaladhatja az évi 410 milliárd forintot is."

Nem is beszélve a jól végzett munka öröméről és a felszabaduló időről. Ennek ellenére ma még kevés munkáltató támogatja ezt a tudást, de örvendetes, hogy a támogatók között állami és önkormányzati intézmények is nagy számban előfordulnak.

Egyes felmérések szerint a jövő munkahelyei több, mint háromnegyedükben informatikai munkahelyek lesznek (4-5 éven belül), ezért ezt a kérdést megkerülni nem lehet, legfeljebb elodázni. Aki pedig ma homokba dugja a fejét, az később csikorgathatja a fogát. Nem lehetne ezt megelőzni?

 

Bankolás és digitális aláírás - hogyan tovább?

A pénzvilág már korán felfigyelt a digitális aláírásnak a kedvező tulajdonságaira, mely szerint a digitális aláírás egyrészről képes jelezni az adatfolyam szándékolatlan megváltozását , másrészről - ha a titkos kulcs csak és kizárólag egy fizikai eszközön van elhelyezve - akkor a fizikai eszköz nélkül nem lehetséges tranzakciókat kezdeményezni. Ezért réges-régen használnak a tranzakcióknál digitális aláírást egyes pénzintézetek a sértetlenség biztosítására, de ügyfél-szintre ez nem akart még eddig elterjedni.

Annak ellenére sem, hogy a nagy kártyatársaságok - látván a technológia megjelenését - a mágnescsíkos kártyák használatából adódó csalásokat már nem szeretnék megtéríteni, hiszen a chipkártyás bankkártyáknál a csalás lehetősége sokkal kisebb. Tegyük fel a kérdést, hogy miért? A válaszok megértéséhez azt kell csak tudni, hogy

a) a kártyán és csak ott fizikailag van egy titkos kulcs, aminek használata PIN-kóddal védett,

b) a bankkártya elvesztése, ellopása esetén felfüggeszthető, aminek következtében a pénzügyi felelősség csökkenthető,

c) ha ellopják a bankkártya vizuális, látható adatait - figyelem: ADATAIT - egy adatbázisból, a titkos kulcshoz akkor sem lehet hozzáférni. A titkos kulcsot még a PIN-kód birtokában sem lehet kiolvasni a kártyáról, csak HASZNÁLNI lehet a kártyán (ez óriási különbség, mivel így még a tulajdonos sem ismerheti meg a saját titkos kulcsát, csupán azt használhatja a helyes PIN-kód birtokában).

Ennek ismeretében gondoljuk végig, hogy mi kell egy olyan jogosulatlan pénzügyi tranzakció végrehajtásához, melynek kárkövetkezményét a kártyabirtokos fizeti?

1. a kártya a maga fizikai mivoltában,

2. a kártyához tartozó PIN-kód az ügyféltől megszerezve (hiszen az ügyfél nem felelhet a PIN-kódjának banki tárolásáért),

3. a(z internet)banki felület jelszavai, amin keresztül a bank elfogadja a tranzakciót, vagy esetleg megfelelő fizikai okmányok (ha fiókban próbálkozik az elkövető),

3. és az, hogy a tulajdonos ne függessze fel a kártya használatát, azaz érvényes legyen (illetve vizsgálják az elfogadáskor az érvényességet).

Ezeknek az adatoknak, eszközöknek az együttes ellopása - többmilliós tételben - igen nehéznek látszik, nagyságrendekkel nehezebbnek, mint az adatbázisokban tárolt kártyaadatok, számok, PIN-kódok, validációs kódok megszerzése. Persze annak, hogy működjön a személyi szintű digitális aláírás, vannak további műszaki feltételei (amelyek a tanúsítványok, titkos kulcsok életciklusához kapcsolódnak), és legalább olyan tudatossággal kell az ellopást, elvesztést bejelentetni a kártyabirtokosok által, mint most a bankkártyák esetében. A digitális aláírás használata pedig - akik már használtak ilyet, tudják - nem bonyolultabb, mint a chipkártyás bankkártya használata, azzal teljesen megegyező módon történik. A tulajdonosnak a PIN-kódot kell csupán megadnia a kiválasztott tranzakció aláírásához - az informatikai rendszerek a többit elvégzik automatikusan.

Ebben az esetben a kártyaadatokkal a bűnözők nem sokra mennek, mert hiányzik nekik a titkos kulcs, a PIN-kóddal pedig kártya nélkül megint nem mennek semmire. Kétségtelen, hogy a csalás fizikai eszközhöz kötése a kártyabirtokos személy fizikai fenyegetettségét erősíti, amit pedig a közterületekre és zsarolásnak kitett munkakörökben dolgozók mozgásterébe kihelyezett megfigyelő kamerák megfelelő használata csökkenthet.

Hogy mi lesz a jövő, erre a kérdésre a biztonsági szakemberek együttes gondolkodása adhat szakmai választ, mindenesetre a tanúsítvány-alapú bankolás vagyonvédelmi szempontból az ügyfelek számára biztonságosabbnak látszik.

Módosítás dátuma: 2010. május 21. péntek, 13:14
 

Miért hasznos az elektronikus aláírás?

Mai világunkban a hasznosság alapvető követelménye bármilyen változtatásnak, folyamatnak. Sok esetben a hasznosságot kizárólag pénzben mérjük, de lehetnek más szempontok is, amelyek egy technológia elterjedését befolyásolhatják. Napjainkra az elektronikus értékesítési csatornák használatával bizonyíthatóan olcsóbban lehet a termékeket, szolgáltatásokat értékesíteni, valamint az üzleti folyamatokhoz kapcsolódóan az ügyfelek kiszolgálása is kevesebb erőforrást, költséget igényel. Egyáltalán nem mindegy, hogy az üzleti folyamat az ügyféllel való kommunikáció során egy hónapot, egy hetet, egy napot, vagy egy percet áll, mivel a gyorsabb folyamat befejezés hamarabb realizálja a bevételt az ügyféltől. Az elektronikus folyamatok azonban megkövetelik a hitelességet, a számonkérhetőség és a teljesítés bizonyíthatósága miatt. Az elektronikus hitelességet pedig az elektronikus aláírási formák valósítják meg a digitális világban, összhangban az EU 93/1999 Irányelvében leírtakkal, ami az egész Európai Unióban hatályos.

Milyen üzleti előnyei vannak általánosan az elektronikusan hitelesített elektronikus folyamatoknak:

  1. csökken a bevétel megszerzésének a költsége, mert kevesebb - de más típusú - erőforrás-ráfordítással lehet a bevételt realizálni,

  2. az üzleti folyamatok gyorsabban megkapják a szükséges üzleti adatokat, mert az elektronikus kommunikáció gyorsabb, mint a papírtovábbítás bármely formája (esetenként másodpercek alatt célba ér az információ),

  3. az üzleti dokumentumok hosszú távú megőrzése egyszerűbbé válik, mert egyrészről a digitalizált iratok kevesebb helyet foglalnak el, másrészről egyszerűbben hozzá lehet férni szükség esetén az adatokhoz,

  4. az üzleti információk visszakereshetősége gyorsabbá válik és nem kell párhuzamos rendszereket fenntartani a tároláshoz,

  5. ökológiailag „zöldebb”, környezetbarátabb technológiát eredményez.

Mindezek véleményem szerint együtt segíthetik hozzá a vállalatokat egy fenntartható fejlődéshez, a világot pedig egy fenntartható társadalmi élethez.

És hogy milyen eszközök állnak ma ehhez rendelkezésre?

a) minősített, nem minősített és privát szolgáltatások

b) gyártó- ás platformfüggetlen oktatási és vizsgarendszer (ECDL)

c) fizikai eszközök (mobiltelefonok, usb-tokenek, chipkártyák)

A használatnak tehát láthatóan ma már semmi akadálya sincs, a tudás megszerzésén kívül.

Módosítás dátuma: 2010. május 21. péntek, 13:15